10 dolog, amit nem tudtál Bledről

A pontok hivatalos oldalakról (városi, állami, múzeumi, UNESCO) és hiteles másodlagos forrásokból valók – mindegyiket a cikk alján felsoroljuk. Ahol a források eltérnek, azt is jelezzük.

1. Szlovénia legrégebbi vára

Az írásos források szerint a Bledi vár Szlovénia legrégebbi vára: először II. Henrik császár 1011. május 22-i adománylevele említi, amellyel a brixeni püspököknek adományozta. A környék ezután 800 évig a brixeni hercegpüspökök fennhatósága alatt maradt.

2. 99 lépcső és egy kívánságharang

A szigeti Mária mennybemenetele zarándoktemplomhoz egy 1655-ös barokk lépcsősor vezet, 99 kőlépcsővel. A hagyomány szerint szerencsét hoz, ha a vőlegény ölben viszi fel rajta a menyasszonyát, majd a templomban megkongatják a harangot, és kívánnak valamit.

3. Mária Terézia evezősei

A pletnások mestersége 1740-ig nyúlik vissza, amikor Mária Terézia 22 helyi családnak adott kizárólagos jogot arra, hogy átszállítsák a zarándokokat a tavon. A foglalkozás ma is korlátozott, és sok mai evezős egyenesen az eredeti 22 család leszármazottja.

4. A bledi „gondola”: a pletna

A szigetre hagyományosan pletnával, egy olasz gondolára emlékeztető fahajóval lehet átjutni, amely 20 utast visz, és ma is kézzel készül. A tó tisztaságának védelmében a flotta létszáma rögzített: mindössze 23 hajó.

5. A bledi krémes 1953 óta

A bledi krémest (kremšnita) 1953-ban Ištvan Lukačević, a Hotel Park cukrászati séfje hozta Bledre a Vajdaságból, ahol már ismertek hasonló süteményt. 2009 októberéig 10 millió darab készült belőle a szálloda cukrászdájában.

6. Kisebb, mint gondolnád

A Bledi-tó 2 120 méter hosszú és 1 380 méter széles, legnagyobb mélysége 29,5 méter. Vegyes – gleccser- és tektonikus – eredetű tó, közepén a Bledi-szigettel.

7. Bronzkori arany a tóparton

A tó partján egy leletegyüttesben i. e. 13–12. századi arany rátéteket találtak. Hasonló darabok Svájcban, Bajorországban és Magyarországon is előkerültek.

8. A „Napdoktor” gyógyhelye

A svájci természetgyógyász, Arnold Rikli 1855-ben alapította meg bledi gyógyintézetét, ahol lég-, nap- és gőzfürdőkkel gyógyított, és számos sétautat jelölt ki a környéken; nagyban hozzájárult, hogy Bled gyógyhellyé váljon. A helyiek „Napdoktornak” hívták, mottója ez volt: „A víz jó, a levegő jobb, de a fény a legjobb.”

9. Szurdok a szomszédban

Bledtől négy kilométerre északnyugatra található a Radovna folyó vájta Vintgar-szurdok: 1,6 kilométer hosszú, sziklafalai 50–100 méter magasak. 1893. augusztus 26-án nyitották meg a látogatók előtt fa sétautakkal és hidakkal, a végén pedig a 13 méteres Šum-vízesés zúg.

10. Négyszer volt evezős-vb

Bled négyszer adott otthont az evezős-világbajnokságnak: 1966-ban, 1979-ben, 1989-ben és 2011-ben. 2002-ben pedig itt rendezték a 35. sakkolimpiát.

Kedvet kaptál? Az úti cél oldalán megnézheted, melyik hónapban érdemes menni, és mennyi az út Budapestről.