10 dolog, amit nem tudtál New Yorkról

A pontok hivatalos oldalakról (városi, állami, múzeumi, UNESCO) és hiteles másodlagos forrásokból valók – mindegyiket a cikk alján felsoroljuk. Ahol a források eltérnek, azt is jelezzük.

1. New York egykor Új-Amszterdam volt

A holland település alapításának 1625-ös dátuma ma is ott van New York város hivatalos pecsétjén. 1664-ben az angolok elfoglalták, és a yorki herceg után New Yorknak nevezték el; az 1673-as rövid holland visszafoglaláskor egy időre New Orange lett a neve. A Wall Street pedig ott húzódik, ahol egykor a város északi fala állt.

2. A Szabadság-szobor francia ajándék

A szobor a francia nép ajándéka az Egyesült Államoknak, 1886. október 28-án avatták fel. Frédéric Auguste Bartholdi tervezte, a belső fémvázát Gustave Eiffel építette, zöld színét pedig a rézborítás oxidációjából keletkezett patina adja.

3. Aprópénzből gyűlt össze a talapzat

A szobor talapzatára Pulitzer József indított országos gyűjtést 1885-ben a New York World című lapjában. 120 000 adományozótól 102 000 dollár gyűlt össze, és az összeg 80 százaléka egy dollárnál kisebb adományokból jött.

4. Makóról indult a Pulitzer-díj névadója

Pulitzer József 1847. április 10-én született Makón. 17 évesen, angolul még nem beszélve érkezett Bostonba 1864-ben, 1883-ban pedig megvásárolta a New York World című lapot. A Columbia Egyetemre hagyott végrendeleti alapítványából jött létre 1917-ben a Pulitzer-díj.

5. Houdini Budapesten született

A szabadulóművész Harry Houdini Weisz Erik néven született Budapesten, 1874. március 24-én. Családja 1878-ban érkezett az Egyesült Államokba, 1887-ben apjával New Yorkba költözött, és ma is ott nyugszik: a queensi Glendale-ben lévő Machpelah temetőben.

6. 13 és fél hónap alatt nőtt az égig

Az Empire State Building építése 1930. március 17-én kezdődött, és az épület tizenhárom és fél hónappal később, 1931. május 1-jén nyílt meg. A 102 emeletes felhőkarcoló egészen a World Trade Center északi tornyáig a világ legmagasabb épülete volt, és saját irányítószámot is kapott: 10118.

7. Itt van a legtöbb peron a világon

Az 1913-ban megnyílt Grand Central Terminalnak 44 peronja van, több, mint a világ bármely más vasútállomásának, a vágányok száma pedig összesen 67. 2018-ban 21,6 millió látogatója volt, a vonattal és metróval utazókat nem számítva.

8. Suttogó galéria a pályaudvaron

A Grand Central Oyster Bar felé vezető rámpákat keresztező gyalogoshíd alatt van egy különleges pont: ha valaki az egyik sarokban halkan beszél, az átlósan szemközti sarokban állók is hallják. A hatást a híd Guastavino-csempével borított boltívei hozzák létre.

9. A metró éjjel-nappal jár

A New York-i metró első vonala 1904. október 27-én nyílt meg. A hivatalos számítás szerint 472 állomása van, és ezek közül 470-et a nap 24 órájában kiszolgálnak a járatok.

10. Nagyjából 800 nyelven beszélnek

Becslések szerint mintegy 800 nyelvet beszélnek New Yorkban, ezzel a világ nyelvileg legsokszínűbb városa. Az Egyesült Államok legnépesebb városában a 2020-as népszámláláskor 8 804 190 lakost számoltak.

Kedvet kaptál? Az úti cél oldalán megnézheted, melyik hónapban érdemes menni, és mennyi az út Budapestről.

Források

• New Amsterdam – Wikipedia
• Statue of Liberty – Wikipedia
• Joseph Pulitzer – Wikipedia
• Harry Houdini – Wikipedia
• Empire State Building – Wikipedia
• Grand Central Terminal – Wikipedia
• New York City Subway stations – Wikipedia
• New York City – Wikipedia

Állapot: 2026. október. A szabályok változhatnak – indulás előtt nézd meg a hivatalos forrást is.