10 dolog, amit nem tudtál Nizzáról

A pontok hivatalos oldalakról (városi, állami, múzeumi, UNESCO) és hiteles másodlagos forrásokból valók – mindegyiket a cikk alján felsoroljuk. Ahol a források eltérnek, azt is jelezzük.

1. Görög alapítás, savoyai múlt

Nizzát valószínűleg i. e. 350 körül görög telepesek alapították, és Nike, a győzelem istennője után Nikaiának nevezték el. 1388-ban a város a savoyai grófok védelme alá helyezte magát, így jött létre a Nizzai Grófság. Véglegesen csak az 1860-as torinói szerződéssel került Franciaországhoz, amelyet a szárd király és III. Napóleon kötött.

2. Garibaldi nizzai volt

Giuseppe Garibaldi, az olasz egység hőse 1807. július 4-én Nizzában született – éppen akkor, amikor a grófság 1796 és 1814 között Franciaországhoz tartozott. Hevesen ellenezte szülővárosa 1860-as átadását, és azt állította, hogy a népszavazást a franciák elcsalták.

3. Koldusok építették a sétányt

Egy kemény tél után, 1820-ban az itt telelő angolok azt javasolták, hogy a városba érkezett koldusok egy tengerparti sétány építésén dolgozzanak; a munkát Lewis Way tiszteletes és a helyi anglikán gyülekezet finanszírozta. A helyiek eleinte „Camin deis Anglés”-nak, azaz „angolok útjának” hívták, a Promenade des Anglais nevet az 1860-as francia annexió után kapta. Ma nagyjából 7 kilométer hosszú.

4. Világörökség: téli üdülőváros

Az angol arisztokrácia már a 18. század második felétől Nizzában töltötte a telet, később Viktória királynő és fia, VII. Edward is itt telelt. 2021-ben az UNESCO „Nizza, a Riviéra téli üdülővárosa” néven a világörökség részévé nyilvánította a várost.

5. Már 1294-ben karneváloztak

A legkorábbi feljegyzés 1294-ből való: Anjou Károly, Provence grófja ekkor írt arról, hogy a karnevál „vidám napjait” Nizzában töltötte. A februári, néha március elejéig tartó fesztivál ma a világ jelentős karneváljai közé tartozik, és évente több mint egymillió látogatót vonz.

6. Várhegy, vár nélkül

A Colline du Château, vagyis a Várhegy egy 93 méter magas mészkőszikla, de a névadó várat 1705-ben elfoglalták a francia csapatok, majd 1706-ban XIV. Lajos parancsára lerombolták. Ma park áll a helyén, ahonnan a kikötőre és az Angolok sétányára is rálátni.

7. Saját nyelve is van

A helyi nyelv, a niçard (nissart) a legelterjedtebb nézet szerint a provanszál, vagyis az okcitán egyik aldialektusa, bár egyes olasz kutatók ligur nyelvjárásnak tartják. Ma már kevesen beszélik, de az óvárosban az utcanévtáblák franciául és niçard nyelven is olvashatók, a „Nissa La Bella” című dalt pedig a város himnuszaként tartják számon.

8. Socca, a nizzai lepény

A socca vékony, kovász nélküli lepény csicseriborsó-lisztből, vízből, olívaolajból és sóból, amelyet nagy, lapos rézserpenyőben, nagyon forró, hagyományosan fatüzelésű kemencében sütnek. Darabokra vágva, forrón eszik; olasz rokona, a farinata főként Genovában ismert.

9. Matisse 37 évig itt élt

Henri Matisse 1917-től 1954-ig Nizzában élt és alkotott. A cimiezi negyedben, a 17. századi Villa des Arènes épületében 1963-ban nyílt meg a Musée Matisse, amely a világ egyik legnagyobb Matisse-gyűjteményét őrzi. A városban Marc Chagall múzeuma is megtalálható.

10. Szeged a testvérvárosa

Nizza testvérvárosai között egy magyar város is szerepel: Szeged. Aki tehát Szegedről utazik a Côte d’Azurre, egy testvérvárosba érkezik.

Kedvet kaptál? Az úti cél oldalán megnézheted, melyik hónapban érdemes menni, és mennyi az út Budapestről.

Források

• Nice – Wikipedia
• Promenade des Anglais – Wikipedia
• Nice Carnival – Wikipedia
• Giuseppe Garibaldi – Wikipedia
• Castle of Nice – Wikipedia
• Niçard dialect – Wikipedia
• Socca (food) – Wikipedia)
• Musée Matisse (Nice) – Wikipedia)

Állapot: 2026. október. A szabályok változhatnak – indulás előtt nézd meg a hivatalos forrást is.