A világ leghosszabb vonatútja – amit ma senki nem tud megtenni
12 654 kilométer, 21 nap, 13 ország, Portugáliától Szingapúrig. A térkép évek óta kering az interneten. Csak azt nem szokták hozzátenni, hogy az útvonal jelenleg járhatatlan.
Van egy térkép, ami időről időre felbukkan: egy vörös vonal Portugália atlanti partjáról indul, átvág Spanyolországon és Franciaországon, keresztülmegy Németországon, Lengyelországon, Belaruszon, végigfut Oroszországon, lefordul Kínába, majd Laoszon, Thaiföldön és Malajzián át beér Szingapúrba. A szám impozáns: 12 654 kilométer, 21 nap, 13 ország, nagyjából húsz különböző vonat.
Az útvonal létezik. Csak épp nem lehet végigmenni rajta.
Hogyan lett teljes a vonal? Sokáig volt egy hiányzó láncszem: Kína és Délkelet-Ázsia között nem volt átmenő vasút. Ez 2021 decemberében változott meg, amikor megnyílt a Kunmingot a laoszi Vientianéval összekötő vasútvonal. Ettől kezdve elvben tényleg össze lehetett kötni a vonalat Lisszabontól Szingapúrig – és a térkép pontosan ekkor kezdett terjedni.
És ekkor szakadt el a másik vége. Csakhogy ugyanebben az időszakban a nyugati fele lett járhatatlan. Nyugat- és Közép-Európából ma nem indul nemzetközi vonat sem Belaruszba, sem Oroszországba – a járatok a járvány alatt álltak le, és a háború, illetve a szankciók óta nem indultak újra. A Moszkva–Peking közti két legendás járat, a transzmongol és a transzmandzsúriai expressz, szintén évek óta nem közlekedik.
Tehát: a lánc két helyen is elszakadt, méghozzá pont ott, ahol a leghosszabb szakaszok voltak.
Akkor mi a helyzet a 21 nappal? Az egy elméleti számítás: ha minden csatlakozás menetrend szerint működne, és az utas sehol nem állna meg, ennyi lenne. A valóságban a vízumok (orosz, belarusz, kínai), a határátlépések, az eltérő nyomtávok és a nem összehangolt menetrendek miatt ez soha nem volt reális. Nem véletlen, hogy dokumentált, egyben végigment utazásról nincs hír.
Mit lehet ebből használni? Azt, hogy az egyes szakaszai külön-külön nagyon is megvannak, és némelyik kifejezetten elérhető:
A délkelet-ázsiai rész. Bangkok–Kuala Lumpur–Szingapúr ma is megy vonattal, több napos, kényelmes út, és önmagában is klasszikus útvonal. A laoszi gyorsvasút pedig új és modern – Vientianétól Luang Prabangig két óra, ami korábban egy egész napos buszozás volt.
A nyugat-európai rész. Lisszabon–Madrid–Barcelona–Párizs teljesen nyitott, és néhány nap alatt végigmehető.
A közép-európai rész. Ez az, ami Budapestről kezdődik: innen egyetlen éjszaka alatt eljutsz Münchenig vagy Zürichig, és onnan tovább nyugatra.
A tanulság. Az internet tele van látványos utazási térképekkel, amiknek a felirata pontos, a tartalmuk viszont elavult vagy soha nem volt igaz. Mielőtt bármelyikre útitervet építenél, érdemes megnézni, mikor készült, és hogy az egyes szakaszok ma is működnek-e. Ez a konkrét vonal egyébként bármikor újra teljessé válhat – ha a politikai helyzet megengedi, az utolsó hiányzó darab egy vonatjegy kérdése.