Sacher-torta – a sütemény, amiért hét évig pereskedtek
Két bécsi cukrászda, egy név és egy réteg baracklekvár. A Sacher-torta körüli vita a legfelsőbb bíróságig jutott – és a végén mindkét fél sütheti tovább a sajátját.
Van egy torta, amit nagyjából mindenki felismer: sötét csokoládés piskóta, baracklekvár, tükrös csokoládémáz, mellé cukrozatlan tejszínhab. Bécsben két helyen is az „igazit" árulják belőle, alig pár utcányira egymástól. Hogy melyik az igazi, azt végül bíróság mondta ki.
A kezdet egy legenda. A történet szerint 1832-ben Metternich kancellár konyháján a főszakács megbetegedett, és a feladat a tizenhat éves tanoncra, Franz Sacherre maradt. Ő készítette el azt a csokoládétortát, ami később a nevét viselte. Ezt a történetet jóval később a fia terjesztette, és a részletei nem ellenőrizhetők – az viszont biztos, hogy a század második felére a torta már ismert volt Bécsben.
Ahol a szálak összeérnek. A fiú, Eduard Sacher a Demel cukrászdában tanulta a szakmát – abban a cukrászdában, amelyik később a per másik oldalán állt. Eduard 1876-ban megnyitotta a Hotel Sachert, és vitte magával a családi receptet. A torta itt vált igazán híressé: az operából kijövő közönség rendelte, és lassan a város egyik jelképe lett.
Aztán jöttek a rossz évek. A szálloda 1934-ben csődbe ment, a család unokája pedig a Demelnél kapott állást – és magával vitte egy „Eduard Sacher-torta" nevű sütemény értékesítési jogát. Négy évvel később a Hotel Sacher új tulajdonosai elkezdték „Original Sacher-Torte" néven árulni a sajátjukat. Innentől két cukrászda árulta ugyanazt a nevet.
A per. A háború és Bécs megszállása elodázta az összecsapást, a Sacher-cég végül 1954-ben vitte bíróság elé az ügyet. A tárgyalás hét évig tartott, és nem csak a névhasználatról szólt: vita folyt arról is, hány réteg lekvár kerül a tortába, vajjal vagy margarinnal készüljön a tészta, és milyen csokoládéból legyen a máz. Egy sütemény receptje ritkán kerül ilyen részletességgel jegyzőkönyvbe.
A vége nem ítélet lett, hanem peren kívüli megegyezés, 1963-ban. Azóta a Hotel Sacher árulhatja „Original Sacher-Torte" néven a sajátját, a Demel pedig „Eduard Sacher-Torte" néven a magáét. Mindkettő létezik, mindkettőt lehet kóstolni.
Mi a különbség? Nem sok, de van. A Hotel Sacher változatában két réteg baracklekvár van: egy a piskóta két lapja között, egy pedig kívül, a máz alatt. A Demelnél a piskótát nem vágják ketté, így ott csak a máz alatt van lekvár. Ettől a Demelé csokoládésabb, a Sacheré gyümölcsösebb.
Ha Bécsben jársz. Mindkét hely a belvárosban van, egymástól tíz perc sétára: a Hotel Sacher az Opera mögött, a Demel a Kohlmarkton, a Hofburg közelében. Mindkettőnél sor szokott állni, a Demelnél a hátsó teremből be lehet látni a konyhába. Ha egy délutánra tervezel, kóstold meg mindkettőt – így dől el, melyiknek a pártján állsz.