Santorini – a kékkupolás templomok és a naplemente szigete

Történelem: Santorini mai, holdbéli tájat idéző alakját egy hatalmas vulkánkitörés hozta létre i.e. 1600 körül, ami az egyik legpusztítóbb ismert vulkánkitörés volt az emberiség történetében, és sokak szerint hozzájárult a közeli minószi civilizáció hanyatlásához is. A kitörés szó szerint szétrobbantotta a sziget közepét, létrehozva a ma is látható, tengerrel elárasztott kalderát — ennek a peremén épültek fel a ma jellegzetes, fehér falú települések.

Oia falu a leghíresebb naplemente-nézőpont — érdemes jóval napnyugta előtt helyet foglalni egy tetőteraszos étteremben vagy bárban, mert a legjobb pontok gyorsan megtelnek.

A sziget vulkanikus eredete miatt a strandok szokatlan színűek: a Perissa és Kamari strandok fekete vulkáni homokkal, a Vörös strand (Red Beach) pedig vörös sziklákkal és homokkal várja a fürdőzőket.

A görög konyha klasszikusai (görög saláta, souvlaki, moussaka) mellett Santorini saját, vulkáni talajon termő fehérborai (pl. Assyrtiko) is világhírűek, érdemes egy borkóstolót beiktatni a programba.

Fizetőeszköz: euró.

Táv Budapestről: nincs praktikus autós útvonal, repülővel (jellemzően Athénon át vagy nyáron közvetlen szezonális járattal) kb. 2-3 óra alatt érhető el.

Pár görög szó: Γειά σο�

/ Jásu (Szia), Ε�

χαριστώ / Efharistó (Köszönöm), Παρακαλώ / Parakaló (Kérem/Szívesen), Πόσο κάνει; / Póso káni? (Mennyibe kerül?)